Miből készül a Z szelemen?
Tartalomjegyzék
A Z szelemen az egyik legnépszerűbb építőanyag abban az esetben, ha könnyűszerkezetes kialakítású épületek tetőelemeihez keresünk tartós és egyben masszív megoldásokat fémből és nem fából.
Emiatt rendkívül népszerű ez az elem acélszerkezetes csarnokok vagy ipari- és mezőgazdasági épületek kialakításakor, hiszen speciális kialakítása – nevét különleges Z-alakjáról kapta – nagyon hasznossá teszi tartóelemként.
Népszerűségét annak is köszönheti, hogy könnyű, mégis nagyon erős szerkezet építhető belőle, ezen felül egyszerűen szerelhető is, tartóelemként pedig tökéletesen meg tudja támogatni a trapézlemezt, a cserepeslemezt vagy a szendvicspanelt.
A jó minőségű Z szelemen tehát magabiztos hátteret tud nyújtani tetőszerkezeti kialakításkor, hiszen ez a hidegen hajlított fémelem megfelelő szerkezetben magabiztos hátteret garantál – mind ipari felhasználásban, mind otthoni alkalmazás során (például egy garázs kialakításakor).
Milyen anyagból készül a Z szelemen?
A Z szelemen hidegen hajlított, horganyzott acéllemezből készül. Nagyon fontos, hogy elsődlegesen S235 vagy S355 minőségű szerkezeti acélt alkalmaznak hozzá, amelyek EN 10025 szabvány szerinti szénacélok, vagyis kimagasló szilárdságot tudnak biztosítani az elemek számára.
Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy más típusú szerkezeti acél is adhatja a Z szelemenek hátterét. Különösen a vékonyabb falú profilok esetén például gyakran előfordulhat S280GD és S320GD típusú acélból is, szintén hidegen hajlított, horganyzott formában.
Hogyan gyártják a Z szelement?
Amint a fentiekben már kiemeltük, a Z szelemen gyártása úgynevezett hidegen sajtolással vagy hidegprofilozással történik, ami ennél az elemnél különösen hatékonynak minősül.
A lapokban vagy tömbökben található Z szelement ugyanis megfelelő hajlítógépek segítségével, melegítés nélkül formázzák a kívánt módon, ami azért előnyös, mert így az anyag szerkezeti tulajdonságai nem változnak meg.
Milyen felületkezeléssel látják el a Z szelement?
A Z szelemen felületkezeléséhez az úgynevezett tüzihorganyzást alkalmazzák. Ez a leggyakoribb forma, aminek az előnye leginkább a tartósságában keresendő, hiszen több évtizedes védelmet nyújt a rozsdával és a negatív környezeti hatásokkal szemben.
A horganyzás lényege, hogy a Z szelemen minden oldalon egy vékony cinkbevonatot kap, ami képes megakadályozni, hogy a rozsdásodásra hajlamos acélfelület oxidálódni tudjon.
Vannak olyan Z szelemenek is, amelyek a horganyzás mellett porfestést kapnak, ami kibővítheti az esztétikai értéket, de extra védelmet nyújthat a korrózió ellen is.
Milyen típusai vannak a Z szelemennek?
A Z szelemennek nagyon sokféle típusa ismert, vagyis többféle szempont alapján lehet csoportosítani ezt az építőanyagot. Bár a legáltalánosabb, amikor méret és anyagminőség szerint rangsorolják, azonban felhasználás-, sőt peremkialakítás szerint is lehet osztályozni őket.
A Z szelemenek típusai a méret szerint
A méret tekintetében a Z szelemeneknek nagyon sokféle típusát ismerjük, hiszen ez határozza meg elsődlegesen a felhasználás módját. Méretét a következőképpen jelölik: Z100. Jelenleg a Z100-as a legkisebb, a Z300-as a legnagyobb Z szelemen, de köztük többféle más, általában húszasával vagy ötvenesével tagolt változatok találhatók.
A jelzésen belül a Z betű jelenti magát a formát, hogy egy Z szelemenről beszélünk, míg a szám a profilmagasságot. Egy Z200-as változat esetében például egy 200 mm magas profillal rendelkező megoldásról beszélhetünk.
A méret tekintetében fontos még számításba venni a lemezvastagságot is. Ez a legtöbb esetben 1,5-3,0 mm között változhat.
A Z szelemenek típusai a peremkialakítás szerint
A peremek tekintetében a Z szelemeneket három nagyobb csoportba tudjuk sorolni. A leggyakoribb ezek közül a standard peremezés, amikor a kérdéses építőanyag szélei egyszerű visszahajlítást kapnak a megfelelő szögben, ami segíti a beépítést, az alkalmazhatóságot.
Ezen felül vannak speciálisan visszahajtott elemmel rendelkező Z szelemenek is, amelyek ebből kifolyólag képesek megnövelni a szilárdságot, valamint a merevséget egyaránt. Különösen hosszabb szelemeneknél ez fontos szempont lehet.
Végül, de nem utolsó sorban pedig beszélhetünk lyukasztott peremes Z szelemenről, amelyeket általában szerelési célzattal fúrnak meg előre annak érdekében, hogy rögtön csavarozhatók legyenek.
A Z szelemenek típusai az anyagminőség alapján
Bár a fentiek után itt már sok újdonságot nem tudunk hozzátenni a Z szelemenek típusaihoz, de fontos kiemelni, hogy az anyagminőség alapján is lehet csoportosítani ezeket az építőanyagokat.
A leggyakrabban itt az S235-ös változattal találkozhatunk, ami egyfajra alapvető minőségnek tekinthető, de érdemes számolni az S355-ös típussal is, ami magasabb kvalitást és nagyobb szilárdságot nyújt, azaz kisebb tömeg mellett sem okoz gondot a tartása.
Fontos: az anyagminőség nem javítható a horganyzással vagy a festéssel, ellenben a tartósság szempontjából elkerülhetetlen alkalmazni legalább előbbit.
A Z szelemenek típusai a felhasználás szerint
A Z szelemeneket természetesen a felhasználás szempontjából is besorolhatjuk.
A legtöbben csak úgy ismerik ezt a megoldást, mint tetőszelemen, vagyis közvetlenül a héjazat alatt elhelyezett szerkezeti elem.
Ezen felül azonban beszélhetünk még úgynevezett falszelemenről is, amikor ezek az építőanyagok függőleges irányban helyezkednek el közvetlenül például a homlokzati burkolat mögött, de csak kevesen tudják, hogy konzolos kialakításra is tökéletesen alkalmasak, például egy túlnyúló tetőszerkezet merevítésekor.
Hogyan válasszunk Z szelement?
Bár ezt a kérdéskört majd egy külön cikkben alaposabban is kifejtjük, a sokféle típus miatt adunk három hasznos tanácsot, amit mindenképpen érdemes betartani a vásárláskor:
- Mindig úgy válasszuk ki a megfelelő Z szelement, hogy az alapvető követelmények mellett figyelembe vesszük a fesztávolságot, a rá kerülő burkolat típusát és számolunk az esetleges hóteherrel is.
- Minden esetben elengedhetetlen a Z szelemen kapcsán statikai méretezést végezni, amihez javasolt szakembert fogadni.
- Bár minimálisan, de gyártónként előfordulhatnak eltérések a Z szelemen tulajdonságaiban, így például a peremhosszok vagy a lyukkiosztások tekintetében, már amennyiben előre lyukasztott megoldást választunk.
