Milyen vastag síklemez kell tetőre?
Tartalomjegyzék
A tetőfedés során a síklemez az egyik legsokoldalúbb alapanyag, amely nemcsak a modern korcolt tetők kialakításában kap kiemelt szerepet, hanem szinte minden bádogos elem elkészítésekor elengedhetetlen cserepeslemeznél és hagyományos cserépnél is.
Sokan úgy gondolják, hogy a síklemez kizárólag a teljes felületű fémtetőkhöz szükséges, valójában azonban a különböző szegélyek, az oromfedések, az attikabádogok, a kéményszegélyek, a vápák és az egyéb csomóponti tetőelemek is ebből készülnek.
Emiatt gyakori kérdés, hogy milyen vastag síklemez kell tetőre? A választ azonban nem lehet egyetlen számmal elintézni, hiszen figyelembe kell venni hozzá az alkalmazás módját, az anyag típusát, a tető szerkezetét, sőt még a várható mechanikai és időjárási igénybevételt is.
Ebben a cikkben összegyűjtöttünk egy teljes útmutatót ahhoz, hogy segítsünk válaszolni a témában felmerülő kérdésekre, ehhez pedig nemcsak vásárlóink beszámolóit, hanem saját tapasztalatainkat is sorra vettük.
Mit nevezünk síklemeznek?
Síklemeznek nevezzük azokat a tekercses vagy táblás fémlemezeket, amelyekből a bádogos a helyszínen vagy műhelykörülmények között különféle tetőfedő és tetőkiegészítő elemeket hajlít.
A síklemeznek többféle típusa ismert, de a legnépszerűbb típus horganyzott acéllemezből készül, amely a trapézlemezekhez hasonlóan színes festéssel és bevonattal rendelkezik, de a síklemez lehet alumínium, réz, sőt akár rozsdamentes acél is.
Tudni kell, hogy az építőiparban alkalmazott síklemezek műszaki követelményeit európai szabványok határozzák meg.
A tűzihorganyzott acél síklemezekre például az MSZ EN 10346 szabvány vonatkozik, amely meghatározza a mechanikai tulajdonságokat, a bevonat típusát és vastagságát, valamint a korrózióvédelmi követelményeket is.
Csak azok az építőanyagok nevezhetők síklemeznek, amelyek megfelelnek ezeknek a követelményeknek!
Milyen vastag síklemez ajánlott tetőre?
A tetőfedésnél a legtöbbször 0,5-0,7 mm vastag síklemezeket használnak.
Általánosságban kijelenthető azonban, hogy a 0,5 mm a nagy átlag, az ennél vékonyabb lemezeket csak nagyon kivételes helyzetekben alkalmazzák tetőn, de az ennél vastagabbak is általában csak indokolt esetekben használatosak.
A 0,5 mm-es síklemez ugyanis már megfelelő merevséget biztosít egy átlagos családi ház tetőszerkezeténél, sőt ipari létesítményeknél egyaránt, az ennél vastagabb megoldásokat főleg extrém külső terhelésnél vagy gyengébb fogadószerkezeteknél javasolják a szakemberek.
Miért fontos a síklemez vastagsága?
A síklemez nem csupán vízzáró rétegként működik, hanem jelentős mechanikai igénybevételt is el kell viselnie.
Ha túl vékony, akkor könnyebben horpad, hullámosodhat, nagyobb hőtágulási mozgást mutat – különösen a nyári időszakban –, sérülékenyebb a szerelés során, illetve az élettartam tekintetében is mérsékelt lehetőségek vannak benne.
Tapasztalataink szerint azonban a túl vastag lemez sem mindig előnyös, és ezért kell nagyon odafigyelni erre a választáskor.
A vastagabb síklemez ugyanis nagyobb tömeget jelent, nehezebb hajlítani, bonyolultabb a korcolása, valamint magasabb anyagköltséget eredményez.
Emiatt a gyártók és a bádogosok mindig olyan vastagságokkal terveznek, amelyek optimális egyensúlyt teremtenek a merevség, a feldolgozhatóság és a tartósság között.
Korcolt tetőknél különösen fontos a lemezvastagság
A korcolt tető napjaink egyik legidőtállóbb fémtetős megoldása, és egyre gyakrabban lehet találkozni vele főleg olyan felületeken, ahol a cserepek vagy a cserepeslemezek nem megfelelők.
Ebben az esetben a síklemezből hosszú lemezsávok készülnek, amelyeket úgynevezett állókorccal kapcsolnak össze. A rögzítés rejtetten történik, így a csavarok nem törik meg a vízzáró felületet és az esztétikát sem.
A hosszú lemezek folyamatos hőmozgása miatt ilyenkor különösen fontos, hogy a lemez megfelelő vastagságú legyen.
Ha túl vékony az alapanyag, nagyobb az esélye a hullámosodásnak, a mechanikai sérüléseknek, valamint a korcok deformációjának. Emiatt a korcolt tetőknél a legtöbb gyártó 0,5, legfeljebb 0,6 mm vastag síklemezt alkalmaz.
A bádogos elemek sem készülhetnek akármilyen lemezből
Sokan megfeledkeznek arról, hogy a tető nemcsak héjazatból áll, és amint azt fentebb már említettük, a síklemez különösen jó választás a bádogos elemek kialakításakor.
A tető megfelelő vízelvezetését és tartósságát olyan bádogoselemek biztosítják, mint az ereszszegély, a cseppentőlemez, az oromszegély, a falszegély, a vápalemez vagy a kéményszegély.
Ezek az elemek ma már szinte kivétel nélkül síklemezből készülnek. Fontos ugyanakkor, hogy amennyiben vékonyabb anyagból állnak, mint maga a tető, könnyebben eldeformálódnak, ami hosszú távon beázást vagy szerkezeti problémákat okozhat.
A bevonat vastagsága sem elhanyagolható
Az acél síklemezek esetében nemcsak maga az acélmag számít, hanem a korrózióvédő bevonat is.
A tűzihorganyzott vagy cink-magnézium bevonatok jelentősen növelik a korrózióállóságot, amely különösen fontos csapadékos, magas páratartalmú vagy ipari környezetben.
Az EN 10346 szabvány kiemeli, hogy a korrózióállóság a bevonat tömegével és vastagságával arányosan növekszik, de a legfontosabb, hogy tetőre csak olyan elemek kerüljenek, amelyek megfelelő horganyzással vannak ellátva.
A horganyzás általában nem látható, hiszen a modern síklemezeket festékréteg vagy más egyéb extra bevonat borítja.
Hogyan válasszuk ki a megfelelő síklemezt?
A helyes választás során több tényezőt kell együtt vizsgálni:
- Milyen tető készül? (korcolt vagy hagyományos)
- Milyen hosszú lemezrészek lesznek?
- Milyen az épület területi elhelyezkedése?
- Mekkora hó- és szélterhelés várható?
- Milyen anyagból készül a tető?
- Mekkora élettartamot várunk a tetőtől?
Egy korszerű családi háznál a legtöbb esetben 0,5-0,6 mm vastag, megfelelő korrózióvédő bevonattal és festéssel rendelkező acél síklemez jelenti az optimális választást.
Az ennél vastagabb vagy speciális alapanyagból készülő síklemezek már inkább ipari célokat szolgálnak, azaz egy hétköznapi családi háznál általában nem kapnak szerepet.
