Ezért a cserepeslemez a legnépszerűbb tetőmegoldás az északi országokban is
Tartalomjegyzék
A cserepeslemez azon túl, hogy hazánkban is egyre népszerűbb megoldás azok között, akik szeretnék a hagyományos cseréphez mérten olcsóbban felújítani vagy kialakítani otthonunk tetőszerkezetét, az északi országokban már hosszú évtizedes hagyománya van.
A skandináv országokban, de különösen Svédországban, Norvégiában és Finnországban a cserepeslemez ma már elsődleges tetőfedési forma, sőt az Egyesült Államokban is rengeteg ilyen tetővel találkozhatunk – különösen az északi járásokban.
Hogy miért lett ennyire népszerű tetőmegoldás a hidegebb éghajlattal rendelkező országokban és államokban a cserepeslemez? Nyilvánvalóan nem azért, mert évente cserélni kell, illetve nem bírják a nagy hideget, az erős szeleket vagy a hóterhelést.
Éppen ellenkezőleg, az ilyen tetők különösen hatékonyan viselkednek szélsőséges környezetben is, ami tökéletes bizonyítékot jelent arra vonatkozólag, hogy a cserepeslemez Magyarországon nagyszerű alternatívát kínál tetők kialakításakor és felújításakor egyaránt.
Cikkünkben most megvizsgáltuk, hogy miért ez a héjazat lett a legnépszerűbb megoldás az északi országokban?
Időjárás és éghajlati kihívások
A skandináv országokban az éghajlat évtizedek óta befolyást gyakorol az építészeti szokásokra, hiszen odakint nem lehet mindenféle anyagot használni a nagy havazások, a gyakran jelentős hőingadozások vagy a rendszeres jégképződés miatt.
Ezek a tényezők odakint kulcsfontosságúak minden tetőfedő anyag esetén. A fém tetőkre jellemzők például a sima és kemény felületek, amelyek elősegítik azt, hogy kevesebb hó tapadjon meg rajtuk, illetve könnyebben leolvadjon akár külső-, akár belső hő hatására.
Egy hagyományos zsindely vagy cserép esetén – amelyek eleve óriási súlyt képviselnek, viszont nehezen tűrik a nagy külső súlyt – egy óriási havazás, de különösen a tartós fagyok súlyos szerkezeti károkat idézhetnének elő a jelentősebb hidegekben.
Nem elhanyagolható továbbá, hogy a cserepeslemezt úgy tervezték, hogy kiemelkedően tűrje a nagy hőingadozást is. Nagyon hamar átveszi a környezet hőmérsékletét, így jobban reagál a fagyási és olvadási ciklusokra.
Tartósság és hosszú élettartam
A skandináv országokban az emberek úgy építenek házakat, hogy alapvető elvárás a tartósság. A modern fémtetők pedig ebben is támogatják elképzeléseiket, hiszen az extra bevonatos lemezek esetében akár 50-100 éves élettartammal is lehet számolni.
Ez lényegesen nagyobb, mint bármilyen bitumenes vagy kerámia héjazatok, amelyek hajlamosak a repedésre – különösen nagy hidegben, a téli kondenzáció, valamint fagyás és olvadás ciklikussága miatt.
A cserepeslemez ezeket a hatásokat rendkívül jól viseli, a horganyzás miatt például sértetlenül egyáltalán nem korridálódnak, ezáltal nem tudnak repedni, és megfelelő kialakításnál a vizet sem engedik be.
Sőt, északon gyakran gyártják a cserepeslemezeket olyan speciális bevonatokkal, mint amilyen a svéd fejlesztésű GreenCoat, ami nemcsak a korrózióállóságot növeli, hanem az UV-sugárzásnak is jobban ellenáll, így még nagyobb élettartam várható tőle.
Hazánkban az ilyen extra bevonatoknak általában nincs létjogosultsága, hiszen az UV-állóság adott, de éghajlati sajátosságainkból kifolyólag nincsenek olyan nagy és tartós hidegek, mint a skandináv államokban.

Gyors kivitelezés és alacsony karbantartás
Különösen az északi országokban rendkívül fontos, hogy ami az épületekre kerül, az ne csak gyorsan kialakítható legyen, de a lehető legkevesebb karbantartást is igényelje.
A nagy és tartós hidegekben ugyanis nem lehet nekiállni tetőt javítani vagy tetőt építeni, különösen akkor nem, amikor a hótakaró gyakran nem napokig vagy hetekig, hanem hónapokig borítja a házakat.
A cserepeslemez azért is előnyös az északi országokban, mert nagyon gyorsan, mégis pontosan szerelhető, így a rövid építési szezonban, amikor lehetőség van a felújításra vagy a kivitelezésre, egységnyi idő alatt több tető készíthető el.
Ezen felül a cserepeslemez egyáltalán nem igényel karbantartást. Nem fordulhat elő olyan helyzet, mint a hagyományos cserépnél, hogy néhány darab szétreped és átengedi a vizet. A lemeztető hiába moduláris, ilyen problémák nem fordulhatnak elő.
Energia és környezettudatosság
Az északi államoknál, de különösen Norvégiánál nehéz környezettudatosabb országot találni nemcsak Európában, hanem az egész világon is. Arrafelé nagyon odafigyelnek arra, hogy minden energia a megfelelő helyre kerüljön, és ne vesszen kárba semmi sem.
Ez a környezettudatos szemléletmód is hozzájárult ahhoz, hogy a cserepeslemez népszerűsége ilyen jelentős lett az északi államokban. Ezek az elemek ugyanis nagyon energiahatékonyak és fenntarthatók is, hiszen mint említettük, akár 50-100 évig képesek ellátni a feladatukat.
100 százalékban újrahasznosíthatók, jobban visszaverik a hőt, csökkentik a téli hőveszteséget, miközben kutatások igazolják, hogy a rövidebb nyári időszakokban is megtámogatják az épületek hőháztartásának fenntartását, illetve kiegyenlítését.
Tény, hogy a skandináv országokban zöldépítési gyakorlat van, ezt jogszabályok is nyomatékosítják, és a cserepeslemez tetők szinte minden esetben ott vannak azokban a projektekben, amelyek energiahatékonysági- és zöld minősítést céloznak meg.
Építészeti trendek és esztétika
Bár magyar szemmel talán nem lényeges, zárszóként mégis fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az északi országokat nagyon jellegzetes, kissé minimalista és inkább funkcionális formák jellemzők az építészeti trendek, illetve stílusok tekintetében.
A cserepeslemez tetők márpedig maximálisan megfelelnek ezeknek a kritériumoknak, a letisztult és egyszerű vonalak kiemelkedően illeszkednek a modern homlokzatokhoz, valamint az épületformákhoz egyaránt.
A modern cserepeslemezek ráadásul nemcsak speciális bevonatokkal rendelkeznek, de saját árnyalatot is kaphatnak, így a széles színválaszték miatt nemcsak praktikusak, hanem vizuálisan egyaránt tökéletesen illeszkednek a skandináv tájba, de ez természetesen a magyar viszonyokról is elmondható.