Minden tudnivaló a síklemez hajlításról
A síklemez azon túl, hogy az egyik legnépszerűbb és legtöbbször használt termék a bádogosok körében, megvásárolt állapotban csak nagyon ritkán kerül alkalmazásra, a legtöbbször vágásra és hajlításra is szükség van ahhoz, hogy hasznosítható legyen.
Az emberek többsége általában nem is találkozik magában a síklemezzel, hanem már méretre vágott és hajtott formájában, amit rengeteg előkészület előz meg, hiszen a síklemezzel való munkavégzéshez szaktudásra és speciális eszközökre van szükség.
Ez természetesen közel sem jelenti azt, hogy a síklemez otthoni hajlítása nem lehetséges, de nagyobb lapoknál és egyebeknél már nem lehet szép munkát végezni megfelelő gépek nélkül, emiatt az alábbiakban most sorra vettük a legfontosabb tudnivalókat a síklemez hajlításról.
Neked is erre az építőanyagra van szükséged? Az Öcsiker Shop kínálatából számos méretben és árnyalatban, sőt még famintás változatban is megtalálhatod: síklemez vásárlás.
Mi a síklemez hajlítás célja?
Mielőtt nekilátunk a síklemez hajlításnak, rendkívül lényeges meghatározni a célokat, megtervezni a készülő mintadarabot, hiszen még a leggyakorlottabb bádogosok számára is elengedhetetlen, hogy felrajzolják a hajlítási pontokat.
A cél minden esetben az, hogy a síklemezt forgácsolás, vágás és egyebek nélkül úgy alakítsuk formára, hogy az megfeleljen a kívánt célnak vagy a műszaki rajzon meghatározott kritériumoknak.
Hogyan hajlik a síklemez?
A síklemez hajlítás kapcsán a legfontosabb tudnivaló, hogy a folyamat leginkább a közbenső réteget, a lemezmagot érinti, azaz erre fejtjük ki a legnagyobb hatást, miközben képes megtartani korábbi hosszúságát, tehát ebben az irányban nem számíthatunk deformációra, ami nagyon fontos tudnivaló.
Egy gyakorlati példával szemléltetve: ha a síklemez 1 méter hosszú volt, akkor hajlítás után is annyi marad a teljes hosszúsága. Amennyiben képesek vagyunk visszahajlítani eredeti állapotába, akkor úgy is pontosan 1 méternek kell lennie.
Amennyiben ceruzával vagy filccel vonalakat rajzolunk a hajlítási pontokra, akkor ezt a gyakorlatban is láthatjuk, hiszen míg a hajlítást követően a külső felületen lévő vonalak megnyúlnak, addig a belsők rövidülnek, azaz ellentétes hatások érik a lemez belső és külső felületét, de magja mindvégig változatlan marad.
A hajlítás során ugyanis az anyagot különböző erők érik, a belső oldalon általában nyomóerő, külsőleg pedig jellemzően húzóerő. Ezek az erők a külső széleken a legjelentősebbek, a közbenső maghoz közeledve csökkennek.
A síklemez belső szálát tehát jellemzően már nem éri semmilyen erőhatás, ennek köszönhető, hogy az anyag nem nyúlik, az képes megtartani eredeti hosszúságát, ami méretvételkor, illetve milliméteres pontosságú munkálatok során fontos szempont.
Mekkora erővel kell hajlítani a síklemezt?
A síklemez hajlításához elegendő a kézi erő kifejtése – természetesen valamilyen géppel és erőkarral kiegészülve.
A hajlításhoz szükséges erőhatás minden esetben függ a síklemez keresztmetszetétől, illetve attól is, hogy milyen mértékű hajtást szeretnénk elvégezni. A fentiekre visszautalva ugyanis minél messzebb vannak a keresztmetszet szélei a lemez magjától, annál nagyobb erő kifejtésére van szükség.
A hajtás tehát önmagában meghatározza az erőt, hiszen egészen más mértékekkel kell számolni abban az esetben, ha a síklemezt a szélesebb, a másikat pedig a keskenyebb lap síkjában dolgozzuk meg.
Hideg- és meleghajlítás
A síklemez esetében általában mindighideghajlítással történik a formázás. Ennek az oka nem más, minthogy a hajlítás során az anyagokban lévő részecskék elcsúsznak, a húzóerő hatására jellemzően nyúlnak, a nyomóerő mellett pedig sűrűsödnek.
Ezt a hatást csak olyan anyagoknak lehet elérni hideghajlítással, amelyek képlékenyek, mint például a síklemezek. A merevebb anyagoknál azonban ezek a részecskék nem tudnak egymáson elcsúszni, azaz kötésüket vesztik, ami a gyakorlatban repedéssel, töréssel mutatkozik meg.
Ha erre hajlamos anyagot hajlítunk, akkor meleg hajlítással kell dolgozni, hiszen hő hatására a részecskék sokkal rugalmasabbá válnak, így anélkül érhető el a kívánt hatás, hogy kárt okoznánk a szerkezetben.
Tudni kell azonban, hogy tömör szerkezet hajlításakor a keresztmetszet megváltozik, ami függ a munkadarab vastagságától, a hajlítási szögtől, valamint a hajlítási sugártól is.
Minél jelentősebb tehát egy lemez vagy más egyéb anyag alakváltozása, annál jelentősebb a részecskéket érintő hatás. Ilyenkor olyan nagy feszültségek léphetnek fel, hogy az még az anyag szilárdsági tulajdonságait is negatívan tudja befolyásolni. Ezt a hatást lehet mérsékelni meleghajlítással.
Döntsünk akár a hideg-, akár a meleghajlítás mellett, nagyon fontos tudnivaló, hogy alkalmazásakor figyelembe kell venni az anyag rugalmasságát, hiszen amint a hajlítóerő megszűnik, az anyag érintett része visszarugózhat.
A kívánt hajlítási szög eléréséhez tehát minden esetben egy kicsit túl kell hajtani az anyagot, de hogy mégis mennyire, az bár kiszámolható bonyolult fizikai képletekkel, ugyanakkor a legtöbbször már a gyakorlat határozza meg.
Az egyszerű és az összetett hajlítás
A hideg- és meleghajlítás mellett rendkívül lényeges kiemelni még a síklemez hajlítás kapcsán az egyszerű és az összetett beavatkozásokat is. Ez az anyagtípus mindkét esethez ideális, így jellemzően a munkadarab jellege határozza meg, hogy melyikre van szükség.
Egyszerű hajlításnak nevezzük azt, amikor vágás után maximum egy hajlításra van szükség ahhoz, hogy a lemez elérje a megfelelő alakját.
Gyakoribb azonban, hogy összetett hajlítást kell alkalmazni. Ez nem más, mint több egyszerű hajlítás sorozata, amelyeknek köszönhetően a legbonyolultabb megoldások, többszörösen hajlított szögek is elérhetők a lemeznél.
Egy tetőbádog esetében például szinte minden esetben összetett hajlításra van szükség, még egy vápa kialakításánál is, hiszen ilyenkor nem elég csak középen meghajlítani a munkadarabot, elengedhetetlen a széleit is visszahajtani ahhoz, hogy megfelelő vízvédelmet nyújtson a tető számára.
